Legendás Lények karámja

* kissé lehangoltan nézi a többieket a jegyzetfüzete mögül, amit idő közben elővett. mellé senki nem ült le. Bár régről ezt már megszokta, az emberek kezdtek neki hiányozni az utóbbi időbe. Most úgy tűnt, még a saját szaktársai is elkerülik kissé.*

*Amikor Cress mellé lép kiakad, nem sok kell hozzá, hogy leordítsa a fejét, de veszi a lapot, és odafordul hozzá.*
-Na óra után beszélgetünk, és ezalól nincs kibúvás! *Ezzel el is könyvelte a dolgot, és még a lány örülhet is, hogy Vernen szóbaáll vele , sőt! békülni akar, na nem túl jóban akar vele lenni, de túl rosszban sem. Majd eldől, hogyan is áll a dolgokhoz Cress.*

*Jack egy ideig nézi még a fekete lovakat, amiknek szárnyai vannak. Régen egyszer látott embert meghalni, de iylesmiket még nem nagyon. Mikor a tanár megszólal, észbekap, és szépen odasétál szaktársa, Olga mellé.*
-Szia, leülhetek? *kérdezi halkan, miközben a kérdésre nem teszi fel a kezét, nem tudja a választ, meg nem akarja még felhívni magára a figyelmet.*

*Azonnal felcsapja a kezét*~Hah, legendás lények? Egy dalnoknoktól ilyet kérdezni? Hisz a regék fele másról se szól....~

*Hirtelen kapja fel a fejét, mikor a tanár bekezd a beszédébe, mely üdvözlésként szolgál. Majd jön egy kérdés is amely kérdésre Unirone hirtelen nem tudja a választ, így nem is jelentkezik, átadja másnak a teret.*

*MAtt sóhajt egyet, megint kérdések, melyekre nem nagyon tud mit mondani. Próbálkozik összeszedni gondolatait, de nem nagyon sikerül neki, ígyhát végigméri a tömeget jelentkezők után kutatva.*

*Bólint és egy halovány mosoly jelenik meg az arcán, de egyenlőre nem szól többet. nem akarja elszúrni az eddiigi dolgokat, és nem akarja megharagítani a tanárt sem*

*Halvány mosoly jelenik meg az ő arcán is, majd biccent, ledobja a cuccait és helyet foglal. Előveszi pennáját és egy darab pergamnet, majd figyeli a választ, és hol a furcsa lovakra, hol pedig a tanárra néz. De aztán megvonja a vállát, és inkább figyelmét a tanár felé, meg a felszólított lány felé irányozza.*

*Irego távolabb áll a többiektől. Alassar eddig az osztatlan figyelmét élvezte, de a levél óta folyton az ég felé sandít. És arca egyértelműen aggódó. Így már csak félig képes Alassar professzorra figyelni. De azért megpróbál.*

*Várja a lány válaszát, de feltűnik neki Jack nézelődése is.*
-Te is látod őket? -kérdezi lehhelethalkan, hang szinte alig jön ki a torkán*

*Jack szépen végighallgatja a választ, legejgyez pár szót, majd Olgára néz, és biccent. Szinte hang nélkül kérdezi meg.*
-De mik azok? *közben fél szemét a tanáron tartja, nehogy büntetést vagy pontlevonást kapjon óra alatti beszélgetés miatt. Az újabb kérdésre persze megint felfigyel, még ha nem is felé irányult.*

~Ha ennyire bátortalan, miért jelentkezett?~ *Háborodik fel magában Unirone, és cseppet sem érdekli, hogy más azt mondaná neki, ha ezt hangosan mondta volna, hogy te még jelentkezni sem jelentkeztél. Inkább előveszi a pennát, a tintát, meg a pergament amit magával hozott, és leül az egyik fatörzsre, és a pergament a sziklára teszi, és elkezd írosgatni, amit mond a lány, ha meg rossz, akkor javítja.*