Legendás Lények karámja

"Hát, akkor nem tudom. Úgy gondoltam amúgy, hogy esetleg el Jericho mester is jelen lehetne,, vagy hasonlatos. Hát nem is teadélutánra gondoltam, mert azért az mégiscsak oylan... Nem ránk jellemző." *azzal szépen visszalöki a levelet, és azon töpreng, mit evsznek majd ma. Reménykedik, hogy valami izgalmasat. Erre a krédésre tudja a választ, de úgyis sokan jelentkeztek előtte, úgyhoyg ezt kiahgyja, szintén.*

~Minek kérdez, mikor az a dolga hogy leadja az anyagot? Honnan tudjuk, ha nem tanultuk? Édes istenem.~
*Igen, Tatjana még az órán is egy flegma görcs. Csoda hogy nem bírtak vele otthon?*

*leteszi a kezét, és a fiúra vigyorog. A levelet még épp elolvasta, mielőtt az eéhamvatt volna, ezért csak az arcával fejezi ki: nem is olyan szörnyű ez az ember...*

- Én Bestiameste... * körülbelül idáig jut, mikor a titkár elégeti a papírt, ami a két diák között mozog ide és oda, a jelenet hatására hangosan nyel egyet, majd teljesen kiegyenesedik, így még jobban látszik, hogy hatalmas mérete ellenére mennyire sovány is valójában. Nem szól semmit, csak várja az új kérdést és már nem biztos benne, hogy felemelné a kezét, akár akkor, ha tudja a választ. Szemeit a tanárra szegezi, jól láthatóan fél tőle. *

*vernen megintcsak tudjaa választ, de reménytelenül nem rakja fela a kezét, inkább csendesen lapul meg.*

*Irego leengedi a kezét, amint elhallatszik a név. Már kezdi ezt unni.*

*Jack ránéz a druidára, amjd megvonja a vállát, és rákacsint Olgára. Mit bán ő egy egyszerű levelet. majd ebszél a lánnyal személyesen. Szaktársa válaszára aprót biccent, majd tovább figyelmez a druidára, várva az új anyagot, helyette azonban újabb kérdés, amiről fogalma sincs, jegyzeteiben keresgél, dehát így sajnos biztos lecsúszik a jelentkezésről, úgyhogy úgy dönt, ezt is kihagyja, és inkább csendben figyel.*

*Irego ezuttal villámgyorsan teszi fel a kezét, mielött végiggondolná a kérdést. Hisz eddig is tudta őket, miért pont most ne tudná?*

*Újra jelentkezik*

*hiába, ez gyorsaságra megy. Mindegy, elég ha én tudom magamról hogy tudom! -mosolyog magába, és felnéz az égre. kezd sötétedni, és kezdi jól érezni magát*

* Ilia megremeg a kérdés hallatára. Nem volt ott a legutolsó órán, de ezt véletlenül tudja, hallott már az óriás pókok eme különleges képességéről. Összeszedi minden bátorságát és irdatlan kezét ezúttal az utolsó kérdés elhangzásakor ő is a magasba emeli, ám túl későn a tanár addigra már felszólított valaki mást. * ~ Pont az a lány... olyan durván viselkedett. ~ * jut eszébe. *

*irego átgondolja a kérdést, míg a tanár felelteti. erről nem esett szó előző óránn. Szemében félelem csillan, de korábban már olvasott ezekről a pókokról. Igyekszik emlékezni* Köszönöm a lehetőséget. *huzza az időt, és beugrik neki* Mert egy perc alvás egy órának felel meg nála. *mondja. Nagyon reméli, hogy jól emlékszik*