Legendás Lények karámja

*Csöndben követi a párost* Csak azért kérdeztem, mert Suzi általában rajtam kivűl nem tűr meg mást a közelében, mint ahogy azt tegnap két holtak őrés diákkal be is bizonyította. Küllön rá kellett szólnom, hogy ne morogjon, és nekem kellett ott tartanom, de az ön közelsége egy picit sem nyugtalanítja. És Cunriré sem. *Nem teszi fel a kérdést Cunrirnek, mivel már nem is olyan fontos neki. Csak megfordult a fejében*

Ne engem kérdezz! *feleli Cunrirnek, majd a mesterhez fordul* Gondoltam. Ezért jutott az eszembe a bűbáj. De gyanítom, hogy a dolog mögött inkább az áll, hogy míg önök ketten tisztelik az állatokat, ahogyan én is, addig a másik két diák... Nem vettem észre rajtuk. *Suzi a közeledő kézre az "anyjához" bújik- Irego legugol hozzá, és megsimogatja. Aztán Suzi lassan, de engedi Cunrirnek, hogy megsimogassa*

*Amint Suzi Iregohoz kerűl, a lány rögtön újra leteszi, és simogatja* Igen, mester! Csak mint okra gondoltam így. És a szakok különböznek. És amíg senki nem akar ágyelőt csinálni Suziból, addig nincs vele semmi bajom. *Hangjából kihallatszik még mindig a neheztelés, de aztán elfojtja. Suzi kihasználja a pillanatot, és ráveti magát Iregora, és elkezd gyengáéden birkózni vele úgy, hogy Irego ne sérüljön meg*

*Gyengéden letolja magáról Suzit, és felűl, de nem áll fel.* Szerintem mi nagyon jól megleszünk. *feleli Cunnirnek, ezzel kifejezve, hogy nagyon sokmindenben egyetértenek* Mester! Mi nem a lélekölő-hegységbe fogunk menni theszrállovaglásra? *kérdezi. Hangjában nincs félelem* Mennyi az esélye, hogy ott találkozunk eggyel?

Az hasznos lenne nekem, köszönöm. *mondja, és felemeli a fejét* Szerintem a biztonság kedvéért tartsd távol Suzitól. Már ő is kezd éhes lenni. *mondja, miközben a tigris a kezével játszik. Eszébe jut az új karám.* Jut eszembe.... a helyet, ahova menni készültünk miért hívják a farkasok tisztásának? *mondja, bár elég hülyén hangzik a kérdés, reméli, hogy nem azért, mert az a farkasok tisztása.*

*Irego feláll, és elbúcsuzik Suzitól. Majd Cunnirrel együtt hagyja el a helyet* Szólaits csak Iregonak. *feleli.* És örömmel venném, ha megtanítanál rá, de nekem azt hiszem, hogy ehez fahangom van. *feleli. Rajta látható átváltozás történt: arca újra komoly lett, és hangja is. És elég gyakran néz vissza Suzi felé.* És sajnos a bánatot legtöbször a hiányom okozza Suzinak... *mondja picit szomorkásan*

*Irego érkzik a tölgyesből. Mint mindig most os addig megy, amíg a bűbáj engedi, és leűl rá. A bűbáj túlolalán suzi már várta t, és megpróbál odasietni hozzá. A karámok között szaladgálhat szabadon a tigris, de mégis a bűbáj szélénél űl egész nap, és láthatóan mintha fogyna... Irego aggódva figyeli.* Jól van Suzi... egyél valamit... *mondja neki halkan*

*Ma még nem járt erre, így úgy találta, hogy ideje van neki kiengedni Kiarat. Mikor odér a karámhoz megpillantja a tegnap esti lányt, amitől csak elszomorodik.*
-Szia!*Szólal meg elég szomorú hangon* Hát te?

*Irego megfordul.* Szia Anastasia! *köszön neki hasonlóan szmorú hangon. suzi közben elmegy, és egy hússzelettel tér vissza. Irego nem tudja, hogy honnan szerezte.De Alassar mester megmondta, hogy fog tudni szerezni magának. a tigris elkezd enni, miközben a ét lány figyeli.* Mitől vagy olyan bánatos? *kérdezi Irego* És miért nem szabad elhoznod ide?

*Nem szeretné elmondani bánatának okát, ezért csak a második kérdésre válaszol.*
- Eljönni eljöhetsz, ha éppen nem akarok itt valamit tenni. És azért nem mert Alassar megkért arra, hogy senkinek ne mondjam el.*Ennyi a válasza és ha a lány térden könyörögve is kéri, hogy mondja el ő nem teszi meg, nem akar valaki szemében megbízhatatlan lenni.*

*Ha nem Alassar mester nevét mondja, akkor Irego tovább faggatná, de így... Neki hálás, így az ő titkát nem fesegeti* Értem. *Suzi felé fordul* Magadra hagyjalak? *kérdezi a lányt*