Legendás Lények karámja

*Eukaliptusz is oda ért.. csendben vár*

- Na azért annyira nem vagyok kíváncsi, csak úgy mondtam, hisz néhány percen bell úgy is megtudjuk. *Mondja mosolyogva, majd kedvesének dől, és úgy figyeli az órára érkezőket.*

*Jack lassú, de annál határozottabb és kimértebb léptekkel érkezik meg a karámokhoz. Amint odaér, megszemlélgeti a thesztrálokat, majd emgrázza fejét, és a többiekhez sétál.*
-Jóestét professzor úr, szia Olga! *köszön az alapítónak, majd a lánynak is, miközben odasétál hozzá.*
-Szabad? *kérdezi halvány mosollyal, és ha igen, akkor lepakolja táskáját a lány mellé. Ha nem, akkor meg majd eloldalaz. Persze a másik lánynak a szakáról is biccent.*

-Jó nagyot tanár úr.*köszön ALexej majd helyet foglal.*

*Zsanett lép a terembe.~Nem hatkor kezdünk?~
-Jó estét tanár úr.-és gyorsan leül egy üres padba jó hátra.Nincs sok kedve aktívkodni.*

* Jasmine leül, és érdeklődve szemléli a termet, meg úgy mindent*

*Sonya halkan benyit a terembe de mikor látja hogy már elkezdödött az óra elvörösödik*
-Jó napot!Elnézést kérek a késésért*mondja megszepenve és gyorsan leül egy padba*

*Anaze jókedvűen lép a karámba.* ~Végre legendás lények, ez kell nekem msot~ *Gondolja, hisz úgy tudja szeretnia a misztikusabb léyneket. Körbbenéz, látja hogy már többen siv annak... és igen.. a tanár is már itt van.*
-Jónapot. *Köszön elösször a tanárnak, majd a jelenlévő diákseregnek is.* -Sziasztok. *A gyors köszönés után helyet foglal valahol.*

*Ebben a rettenető zajban szinte alig tudott a Mestre mozdulatára koncentrálni. Mikor fellebben a lepel, az ő kis vakarcsa is visítani kezd* ~legszívesebben kitekerném a nyakad...~sziszegi magában, de megpróbál a varázslatra koncentrálni, csakhogy a kis szörny állandóan kapkodja a fejét....*
-Gyere már ide te rusnyaság!*sziszegi, és végül sikerül gyors egymás utámban, harmadszorra is a madár fejéhez érinteni a pálcáját*
-Silerom Augunom*de előszörre csak annyit ért el, hogy egy kicsit halkabban visongjon a zöld kis vakarcs*

*Mikor a mester megszólal, kihúzza magát, és elkezd figyelni. A jegyzetekre csak magában bólint egyet, és a varázslata koncentrál. Mikor meghallja a szörnyű hangokat, előkapja a pálcáját, az egyik állatra szegezi, kétszer gyorsan a fejéhez ér, majd a harmadikra ki is mondja a varázsigét.* Silerom Augunom! *Elsőre nem sikerül a varázslat, de kitartóan próbálkozik, ezért már harmadjára sikerül elnémítani a rusnya állatot. Mikor végez, megnézi, hogy Vaszilij hol tart.*

~Ezt igennek veszem.~ *mondja magában jack, miközben lepakol Olga mellé. Ezután megszólal Ared mester, úgyhogy oda kell figyelnie.*
~Milyen szépek...~*Jack csak nézi a sok zöld keselyűt, majd csak biccent a tanárúr szavaira. Nem tűnik túl nehéznek, pláne, hogy csak egy madarat kell kopogtatni. Szóval leteszi a táskáját, és előveszi a pálcáját, majd a madárhoz lép, vagyishát a kalitkához.*
-Silerom Augunom! *mondja ki, mikor már harmadjára is megkopogtatja a madár fejét, de az csak néz rá. Kicsit elhallgat, hogy fejét forgatva szemügyre vegye a fiút, majd újra elkiáltja magát.* ~Fene enne meg...~ *morog magában Jack, majd újra próbálkozik. Kizárja a fejéből a sikoltozást, majd.*
-Silerom Augunom! *mondja, mikor harmadjára is ráüt a madár fejére a pálcával, és az végre elhallgat.* ~Legalább nem kell jegyzetelni.~*vonja meg a vállát halványan, miközben újra a tanárra néz, valamint a többiekre, hogy nekik hogy megy. Karbafont kézzel várja a következő varázslatot, miközben a néma madarat nézi korántsem kedvesen.*

*Igyekszik összeszedni magát, hogy a varázzslat teljesen sikerüljön. Igyekszik a nagy zaj közepette felidézni, milyen is az, amikor a csönd veszi körül.. persze ez nem megy egykönnyen, de azért igyekszik, és a kis rondaságra újra kimondja az átkokt, de ez nem sikerül..*
- a fene vinne el te jószág!*káromolja a szerencsétlen kis rusnyaságot..*
*sokadik próálkozásra azonban végre!*
-Silerom Augunom! *és a madárka végre, vagy ötpercnyi próbálkozás után elhalkul*
- professzor!*teszi fel a kérdést, és megpróbálja túlharsogni a zajt!*
- Ha ezek vadon vannak, akkor is ilyen könnyű ez az ige, vagy akkor harcolni is kell velük, hogy nyugton maradjanak?*kérdezi, és már szinte bereked*